Nem szerencsés 37 fokban, időhiányban Gyurcsánnyal foglalkozni, de régóta tologatom magam előtt ezt a témát. Helyenként biztosan nem leszek pontos, de majd rám szóltok és javítom. Sőt, most inkább érzelmi oldalról beszélnék róla.

Én 1989-ben úgy döntöttem, hogy semmilyen módon nem veszek részt a politikai életben, de ettől még érdekelt a politika. A szimpátiám a szocialista pártté volt. Ennek ellenére megütközéssel láttam nagyon sok Horn-féle intézkedést, különösen a privatizáció körül. Nem csoda, hogy az MSzP válságba jutott, elöregedett, saját nagy emberei fogságába esett. Ekkor tűnt fel egy lendületes fiatalember, Gyurcsány Ferenc. Győzőtt, a kongresszusi beszéde volt az első beszéd, amit hallottam tőle. Egyetértettem a fő mondanivalójával, hogy az MSzP nem kacsingathat vissza a kádári múltra, egy teljesen megújult új párt kell. De már akkor feltűnt pozőrsége, meg is fogalmazódott bennem, hogy ez az ember még sok bajt fog hozni ránk.

A kormányzásával nem tudtam azonosulni, nekem az egy neoliberális kurzus volt, akkor kezdtem abban bízni, hogy a Fidesz fogja a reményeimet beváltani. (Hogy mekkorát csalódtam – az egy másik történet.)

Gyurcsány óriási politikai hibákat csinált, köztük megbocsájthatatlanokat is. Csak a legnagyobbakat: október 23.-a kezelése – a rendőri fellépés, a határonkívűl élők állampolgársága elleni népszavazás, az öszödi beszédben említett böszmeség és az öszödi beszéd maga.
Gyurcsány talán Magyarország  legnépszerűtlenebb politikusa lett.
Viszont megértettem, hogy miért hozta létre a DK-t és teljesítménynek tartottam, hogy 5% főlé tudta hozni. 14 év Fidesz kormányzás után tulajdonképpen a legnagyobb ellenzéki párt lettek, amikor beütött a krach, Magyar Péter személyében. Volt ebben törvényszerűség, meg vakság a DK részéről.
A vakság, hogy hiába lépett hátrébb Gyurcsány a felesége javára, ettől még a DK Gyurcsány párt maradt. A Fidesz kommunikáció ki is használta ezt – született is egy új szó, az ellenfelek összegyurcsányozása. Vakság volt az is, hogy ezt kompenzálni tudja majd egy tisztességes politikai munka: árnyékkormány felállítása, nagy terjedelmű program kidolgozása. (Csak megjegyzem, kb egy éve írtam egy emailt a DK központi email címére, hogy hogyan akar a DK szembenézni a Fidesz migráns retorikájával, ha erre nincs válaszuk, a programjuk összesen 3 sort tartalmaz a menekültekről. Kaptam választ, hogy ezt a programot már ne nézzem, nemsokára lesz új program és árnyékkormány. Valóban jött, de abban már csak egy sor volt, az is csak a menekültekről.)

Most vergődik Gyurcsány, konfrontatív hangon egy csomó volt politikustársát – Schiffertől Vonáig – teszi felelőssé a Fidesz kétharmados győzelmeiért. Elismeri a saját felelősségét is, de lemondani nem akar. A személyisége meggátolja, hogy visszavonuljon – emlékezzünk, hogy a miniszterelnöki posztról is micsoda cirkuszok árán mondott le. Elvileg a pártjának kellene elzavarnia,  de ez azonnali veszélybe sodorná a DK-t, ez sem várható.

Csak az a kérdés, hogy hány évig fog tartani a politikai élet szélén az agonizálás. Egy új szociáldemokrata pártot ma még nem ismert fiatal politikusok fognak létrehozni – sok év múlva.