Menü Bezárás

(Minden cikkíró önálló, saját véleményt fogalmaz meg. – A Szerkesztőség.)

Békemisszió

Mit tudunk és mit nem?

Orbán, általa békemissziónak nevezett, utazásai nagy feltűnést és vitát váltottak ki az egész világon.
Orbán Viktor tárgyalásokat folytatott Kijevben Zelenszkij elnökkel, majd jóval kevésbé sikereseket Moszkvában, Putyin elnökkel. Moszkva után Azerbajdzsánba repült, Susába, a Türk Államok Szervezetének csúcstalálkozójára, látszólag csak azért, hogy tegyen egy Örményországot súlyosan sértő kijelentést, aztán repült is tovább Pekingbe, ahol Hszi Csin-pinggel folytatott, látszólag sikeres, valójában közömbös tárgyalásokat, Washingtonba ment a Nato csúcsra, majd találkozott Trump elnök úrral. (Bidentől nem kért kihallgatást.)

Eleinte nagyon kevés információ állt rendelkezésünkre, ezért próbáltam felhívni a miniszterelnök urat, de csak egy sms jött, hogy ‘majd visszahívom’. Ez nem történt meg, bizonyos kérdésekben kénytelenek vagyunk találgatni.
Az egész körutazás rendkívüli gyorsasággal lett megszervezve azután, hogy Magyarország lett az Unió soros elnöke. Fel is merült az a kérdés, hogy nem éltek-e vissza ezzel a ténnyel a szervezők, mivel az Uniótól Orbán Viktornak semmiféle felhatalmazása nem volt. A tény viszont az, hogy mindenhol fogadták.

Amit tudni lehet, hogy Zelenszkijjel barátságos, mondhatni talán, hogy sikeres tárgyalásokat folytatott. Zelenszkij azt tisztán elmondta Orbánnak, hogy Ukrajna nem megy egy részletesen nem egyeztetett, garantált tűzszünetbe. Orbán viszont nem említette, hogy ő most békekörúton van és holnap Putyinhoz megy. (Érdekes viselkedés.)
Putyinnal való tárgyalása – kívülről nézve – maga volt a megaláztatás. Vélhető volt előre, hogy Putyin vissza fog élni a helyzettel, meg is tette.
Putyin többször elmondta, akkor hajlandó elkezdeni tárgyalni a békéről, ha Ukrajna kivonul mind a négy, részben megszállt megyéből (vagyis olyan területeket is átad, ahol nincsenek is ott az oroszok).

Putyin nem csak azzal alázta meg Orbánt, hogy mindegy mit mond, vagy mivel „turnézik Kijevben”, hanem azzal is, hogy már az elején közölte, tisztában van vele, hogy Orbán itt az Európai Uniót képviseli.
Orbán reakciója Putyinra: “Putyin 100%-ban racionális ember.” (Ennek a kijelentésnek a megértéséhez erősen javasolt olvasmány A 22-es csapdája.)
Felmerült, hogy esetleg Putyin üzent-e valamit Trumpnak? Putyin erről nyilatkozott: Nem üzentem semmit.

Kínában udvarias semmit kapott állítólag. A tény viszont az, hogy Kína, Oroszország és Belarusz közös hadgyakorlatot tartott a lengyel határ közelében. (Sajnos az is ténynek tűnik, hogy Orbán távoztával az oroszok bombázták a kijevi gyermekkórházat, amire Orbán úgy reagált, hogy ‘mondtam, hogy el fog durvulni a helyzet.’)

Trumptól viszont egy jó hírrel jelentkezett be Orbán: “Trump meg fogja oldani a békét!” [Jellemző a szélsőséges értelmezési viszonyokra, hogy a Trump elleni merénylet után pár órával már ebbe is belekeverték a háborút. Idézet: A Donald Trump ellen elkövetett gyilkossági kísérlet arra utal, hogy az ukrajnai háború folytatásában, és a sokpólusú világrend elutasításában érdekelt amerikai hatalmi körökben a leszámolásra is készek azokkal szemben, akik akár csak megpendítik is a békés kiegyezés lehetőségét az oroszokkal – értékelte a történteket a Magyar Békekör tudósítója vasárnap. (Nem tévesztendő össze a Magyar Tréfakörrel.)]

Van-e végső konkluzió vagy értékelés? Természetesen nincs.

Nincs Budapesten egyetlen illetékes sem, aki képes lenne legalább felvázolni, hogy mi a tartalma a békemissziónak. Szijjártó annyit mond, hogy nyitva kell tartani a kommunikációs csatornákat. (Igaz pár hónappal ezelőtt arra a kérdésre, hogy Orbán miért nem megy Kijevbe, Szijjártó azt válaszolta, hogy majd akkor megy, ha kézzelfogható eredmények lehetnek. De Szijjártóról régóta tudjuk, hogy minimális következetesség sem várható el tőle.)

Az Európai Unión belül is nagyon megoszlanak a vélemények. Sokan haragszanak, hogy Orbán ilye “partizán akció” szerű tárgyalásokat szervezett, és gyanúsítják, hogy visszaélt a soros uniós elnökséggel.
Meloni és Macron viszont védelmébe vette Orbánt, annak ellenére, hogy Orbán szerint ők háborúpárti politikusok. Meloni és Macron is természetesnek veszi, hogy Orbán Viktor, mint magyar miniszterelnök azzal tárgyal, akivel akar.

Egy dologban tűnik elég nagynak az egyetértés: ez a békemisszió egy csöppet sem hozott közelebb a békéhez. Orbán for Nobel-prize hangok nincsenek.

 

NAPI ÉRTESÍTÉS AZ ÚJ CIKKEKRŐL

Van véleményed a témában?
Írd meg nekünk!

Vagy a cikk után, megjegyzésben
vagy itt:
velemeny@velemeny.online
vagy itt:
facebook.com/velemenyonline

Írj megjegyzést, véleményt.

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

0
Would love your thoughts, please comment.x