Nem világos a személyi szabadság és a magánélet védelmével kapcsolatos joggyakorlat Magyarországon.

Nyugodtan megrágalmazhat egy médiahír bármikor, bárkit, bármivel? Esetleg szabad bárkiről publikálni „objektív pszichológiai” szakvéleményt? Vagy urológiai szakvéleményt? És akárhányszor?

Mi van annak a személynek a vádlóival, aki több mint 50 alkalommal sajtópert nyer? A hamis hírterjesztés nem büntetendő? Ha én több mint 50 alkalommal áthágom a KRESZ előírásait, attól még megtarthatom a jogosítványomat, ugye?

A hamis, törvénytelen cikkeket másodközlő, „pártatlan” médiák bűntetlenül megússzák ezeket a dolgokat, hivatkozva arra, hogy „eredetileg nem mi mondtuk”?

Az illegális hírterjesztő még bűntetlenül be is jelentheti, hogy folytatni fogja a publikálásokat?

Az MI válasza a kérdésre a következő:

Magyarországon nem szabad bárkiről hangfelvételt készíteni titokban és publikálni. Az ilyen tevékenység több jogszabályba ütközhet:

• A Polgári Törvénykönyv védi a személyiségi jogokat, beleértve a magánélet védelmét is. A titkos hangfelvétel készítése és nyilvánosságra hozatala megsértheti mások személyiségi jogait.
• A Büntető Törvénykönyv is tartalmaz rendelkezéseket a titkos megfigyeléssel és a hangfelvétel készítésével kapcsolatban. Bizonyos esetekben bűncselekménynek minősülhet, ha valaki jogosulatlanul készít hangfelvételt másokról.

Mikor készíthető legálisan hangfelvétel?

• A felek egyetértésével: Ha mindkét fél tudtával és beleegyezésével készül a felvétel, akkor általában nincs jogi akadálya.
• Nyilvános eseményeken: Nyílt, közérdekű eseményeken, például sajtótájékoztatókon, általában szabad hangfelvételt készíteni.
• Bűncselekmény gyanúja esetén: Rendőri nyomozás során a hatóságok jogosultak bizonyos esetekben titkos megfigyelést és hangfelvétel készítését alkalmazni.

Viccországban élünk, ezek szerint. Tenni kellene valamit …

Sas Tibor
2024.11.14.