Az Európai Unió újabb kísérletet tesz arra, hogy egységes álláspontot alakítson ki az ukrajnai háború igazságos és tartós lezárásáról, ám Magyarország ismét kívül maradhat az európai összefogáson. Orbán Viktor továbbra is blokkolni próbálja az Ukrajna támogatására irányuló közös nyilatkozatot, amivel egyre inkább elszigetelődik az Európai Unióban.

A csütörtöki EU-csúcson a tagállamok egy közös nyilatkozatot kívánnak elfogadni, amely alapelveket rögzít a háború igazságos lezárásával kapcsolatban. Az előzetes tervezet szerint:

• Nem lehetnek tárgyalások Ukrajnáról Ukrajna nélkül.
• Európa biztonságáról nem lehet dönteni Európa részvétele nélkül.
• Európa és Ukrajna biztonsága elválaszthatatlan.
• Tűzszünet csak egy átfogó békemegállapodás részeként lehetséges, amely hiteles biztonsági garanciákat nyújt Ukrajnának.

Orbán Viktor azonban nem hajlandó támogatni ezt a közös álláspontot, és azt javasolja, hogy az EU az Egyesült Államok példáját követve közvetlenül tárgyaljon Oroszországgal. Ez az elképzelés teljesen szembemegy az uniós tagállamok túlnyomó többségének véleményével, amely szerint nem lehet Putyinnal tárgyalni Ukrajna feje felett.

Orbán magyar miniszterelnök és szlovák kollégája, Robert Fico biztonsági garanciák és Ukrajnának nyújtott segítség nélkül akar béketárgyalásokat folytatni Oroszországgal. Míg a fennmaradó 25 EU-kormány szorosabb együttműködésre készül Ukrajna támogatásában, a két oroszbarát vezető ismét azzal fenyeget, hogy blokkolja a csütörtöki csúcstalálkozó közös döntését. Orbán és Fico a megtámadott ország támogatásának megszüntetését és a béketárgyalások megkezdését szorgalmazza az USA mintájára.

Orbán az Európai Tanács elnökének, António Costának írt levelében, azt írta, nem tud beleegyezni az állam- és kormányfők csütörtöki közös nyilatkozatába.

A levél egybeesik a Coreperben zajló vitákkal, az összes ország EU-nagyköveteinek brüsszeli találkozójával, ahol Magyarország a múlt pénteken az Ukrajnának nyújtott uniós biztonsági garanciák és az új katonai segélycsomag ellen emelt szót. Orbán   a levélben kihangsúlyozta: „Ukrajnával szembeni megközelítésünkben vannak olyan stratégiai különbségek, amelyeket nem lehet áthidalni.”Orbán egy TV interjújában kijelentette: „Magyarországon és a Vatikánon kívül egész Európa háborút akar.” Ezzel nemcsak az EU és a nyugati államok álláspontját torzította el, hanem logikailag azt is állította, hogy Oroszország is háborút akar, hiszen az is Európa része. Ez a kijelentés ismét rávilágít Orbán kétszínű retorikájára, amelyben saját politikai érdekei szerint manipulálja a valóságot.

Bár Orbán vétójával blokkolhatja a közös EU-s álláspont hivatalos elfogadását, az ukrán támogatási csomagot ettől függetlenül is létrehozhatják az európai partnerek. Egyre valószínűbb, hogy:

• Az EU-s tagállamok önkéntes alaponfognak pénzügyi és katonai támogatást nyújtani Ukrajnának.
• Nagy-Britannia és Norvégiais beszállhat a finanszírozásba.
• Az Európai Bizottság külön forrásokat javasolhat a védelmi kiadások növelésére.

Magyarország tehát nem tudja teljesen megakadályozni a segítséget Ukrajnának.

Orbán Viktor már régóta próbálja megváltoztatni az EU Ukrajnával kapcsolatos stratégiáját, de egyre kevésbé talál szövetségeseket:

• Lengyelország elfordult Orbántólaz orosz agesszió óta, de különösen kiéleződött a két ország kapcsolata miután Donald Tusk lett a miniszterelnök.
• Szlovákia új kormánya is bizonytalan partner, de egyedül nem tudja blokkolni az EU-s döntéseket. Robert Fico egyértelműen Putyin-párti politikát folytat, és Orbánnal közösen igyekeznek lassítani vagy akadályozni az Ukrajnának nyújtott támogatást.
• Az EU vezető országai (Franciaország, Németország, Olaszország) egyre türelmetlenebbek Orbán politikájával szemben.

Európán belül pedig egyre több szó esik arról, hogy Magyarország vétójogát korlátozni kellene a közös külpolitikai döntéshozatalban. Ha Orbán továbbra is akadályozza az EU stratégiai érdekeit, az EU vezetői akár pénzügyi szankciókat is bevezethetnek Magyarországgal szemben.

Ha Orbán folytatja ezt a politikát, Magyarország hosszú távon veszít az európai befolyásából:

• A magyar kormány kimarad a fontos stratégiai döntésekből.
• Csökkenhet az uniós forrásokhoz való hozzáférés.
• Magyarország külpolitikai mozgástere tovább szűkül.

Az Európai Unió egyértelmű üzenetet küld: Ukrajna támogatása nem kérdés, és Európa biztonságának érdekében Magyarország nem akadályozhatja a közös fellépést. A következő hónapok kritikusak lesznek, és eldőlhet, hogy Magyarország teljesen elszigetelődik-e az EU-ban, vagy végül Orbán kénytelen lesz kompromisszumot kötni.

Felmerül a kérdés: mi motiválja Orbán Viktort abban, hogy ennyire elszigetelődve, az egész EU-val szembemenve is védje Oroszország érdekeit? Vajon pusztán geopolitikai számításról van szó, vagy Orbán valójában Putyin stratégiai szövetségese, esetleg politikai vagy gazdasági függőségben van tőle?

Európában egyre többen vetik fel ezt a kérdést, és ha Orbán továbbra is akadályozza az EU fellépését, könnyen lehet, hogy Magyarország nemcsak politikailag, hanem erkölcsileg is veszít. Az EU vezetői és tagállamai előbb-utóbb választ akarnak majd erre a kérdésre: Orbán Viktor Magyarország érdekeit képviseli – vagy Putyinét?

Aszalós Sándor
2025.03.03