A magyaroknak van egy népszerű mondásuk: „Visszanyal a fagyi”. Más szóval, vigyázz, mert amit élvezettel falsz fel, az lehet, hogy élvezettel fal fel téged is.

Orbán Viktor magyar miniszterelnök legalább két évtizede szorgalmasan támadja a liberális világnézetet, és az országot az általa különbözőképpen, hol „illiberális demokráciának” és hol „keresztény szabadság nemzetének” nevezett országgá alakította át.

Eközben világszerte csodálói vannak, köztük JD Vance amerikai alelnök és Irakli Kobakhidze grúz miniszterelnök. Donald Trump amerikai elnök „okosnak” és „kemény embernek” nevezte Orbánt.

„Az egyik legtekintélyesebb ember, erős embernek nevezik” – mondta Trump 2024 szeptemberében.

A következő, 2026. áprilisi magyarországi választások előtt úgy tűnik, hogy az LMBTQ-közösség Orbán célpontjai között van – a Fidesz pártja gumibélyegzővel látott el egy új törvényt, amely meg akarta tiltani a Pride-ot. Ennek ellenére a múlt hónapban 100 000 és 200 000 közötti ember jelent meg a rendezvényen – a tavalyi mindössze 35 000-hez képest.

A hatalmas tömegeket látva, amint Budapesten keresztülvonulnak, hogy a meleg büszkeséget, a szólásszabadságot és a gyülekezési jogot ünnepeljék – mindezt a tiltás ellenére -, sokan elgondolkodnak: vajon a liberális világnézet visszanyalhat-e?

Ez önmagában – bizonyos szempontból – rossz kérdés. Orbán hatalma most valóban veszélyben van, de nem úgy – vagy nem azoktól az emberektől -, ahogyan azt várnánk.

Az igazi kihívás ugyanis nem a liberális baloldal, hanem a jobbközép irányából érkezik.

Meglepő kihívó Orbán saját köréből

2024 februárjában meglepetés kihívóként jelent meg Magyar Péter, egy 44 éves, korábban Orbán saját köreiből származó férfi.

Ez egy botrány következménye, egy olyan döntéssel kapcsolatban, hogy kegyelmet kapott egy gyermekekkel szembeni szexuális visszaélések eltussolásáért elítélt férfi, ami Novák Katalin elnök asszony lemondásához vezetett, élő televíziós adásban. Varga Judit igazságügyi miniszter (Magyar volt felesége) szintén lemondott – és a botrány csapást mért Orbán azon állítására, hogy a hagyományos családi értékeket képviseli.

Magyar hosszú interjút adott a Partizán, az ellenzéki YouTube-csatorna zászlóshajójának, amelyben ostorozta a kormánypárt nepotizmusát és korrupcióját.

Puzsér Róbert ellenzéki aktivista, aki a Polgári Ellenállás nevű új, párton kívüli kezdeményezést vezeti, azt mondja, hogy Magyar óvatosan lépked, miközben a Fidesz tisztségviselői és a média bizonyos részei megpróbálják őt liberálisnak vagy baloldalinak beállítani.

Szerinte Magyar igyekszik elkerülni, hogy elidegenítse konzervatív bázisát vidéken, amely a közelmúltig Orbán vitathatatlan szívügye volt. És megalkotta a saját erőteljes narratíváját – egy összeomló Magyarországról.

A legtöbb országos felmérés szerint a Tisza, a Magyar vezette fő ellenzéki párt 9-18%-kal előzi meg Orbán pártját. Csak egy, a kormánypárti Nézőpont Intézet felmérése szerint a Fidesz még mindig szűk előnnyel vezet.

Az állami kórházak, az állami iskolák és az állami vasutak siralmas állapotát Magyar és pártja mind Orbán ellen használja fel. Most Orbán külföldön oly csodált, régóta bevált forgatókönyve kezd megbukni itthon – és ez Magyarországot közelebb hozza ahhoz, hogy elmozdítsa a hatalomból azt az embert, aki az elmúlt 15 évben irányította az országot.

Orbán kipróbált és bevált stratégiája

Orbán a kommunizmus 1990-es bukása óta eltelt 35 évből 19 éve van hatalmon, így ő az egyik legtapasztaltabb vezető az EU-ban. Az 1990-es évek elején a Fidesz szakított liberális gyökereivel, és Orbán új, konzervatív, nacionalista, jobboldali identitást honosított meg.

2015-ben, amikor emberek tömegei utaztak Európába menedékjogot kérve, Orbán „gazdasági migránsokból, menekültekből és külföldi harcosokból is álló migrációs mozgalom” részeként emlegette őket. A 2022. februári teljes körű orosz invázió óta ellenzi Ukrajna katonai támogatását, és ellenzi Ukrajna uniós tagságra irányuló kérelmét is.

Orbán sikerének egyik sarokköve az volt, hogy képes volt azonosítani azt, amitől a szavazói félnek: ez igaz volt minden egyes elsöprő győzelmére, 2010-ben, 2014-ben, 2018-ban és 2022-ben.

A Publicus ügynökség június 23-25. között végzett közvélemény-kutatása szerint az emberek 45%-a támogatta a budapesti Pride-felvonulást, 48%-uk pedig ellenezte. A Fidesz-szavazóknak azonban csak 8%-a helyeselte, így ez egy olyan zászló volt, amely mögé saját táborát felsorakoztathatta.

A felvonulás óta a Fidesz támogatói megosztottak néhány provokatív képet a Budapest Pride-ról, köztük meztelenkedést és egy olyan férfi történetét, akit a rendőrség letartóztatott, mert nyilvánosan maszturbált.

Az esemény után Majorosi Marianna népdalénekesnő, akinek dalát a Pride-on egy drag queen show alatt adták elő, azt mondta: „mélységesen felháborít, hogy előadóként nincs jogom megakadályozni, hogy valaki ezt tegye a hangommal”. Orbán Viktor a Facebookon fejezte ki támogatását a művésznőnek.

A kormány 2022-ben az országgyűlési választásokkal egy időben népszavazást szervezett a gyermekvédelemről. A kérdések között szerepeltek: „Támogatja-e, hogy a gyerekek az állami iskolákban szülői beleegyezés nélkül részt vehessenek szexuális orientációs órákon?”  És: „Támogatja-e a nemi átalakítás elősegítését kiskorúak számára?”.

Összesen 3,7 millió magyar vett részt a felmérésben, és a túlnyomó többség nemmel szavazott. A kormány tisztviselői azóta a népszavazás eredményére hivatkoznak annak bizonyítékaként, hogy a magyarok ellenzik azt, amit a Pride képvisel.

A győztes mindent visz

Orbán forgatókönyvének másik kulcsa, hogy a győztes mindent visz. Orbán 2002-ben elvesztette a hatalmat, majd 2010-ben visszatért a hivatalába, és egy 2011-es új választási törvényben 386-ról 199-re csökkentette a Parlamentet, és eltörölte a választások második fordulóját, így a szavazatokat gyakorlatilag a legerősebb pártra irányította.

Míg a széthulló ellenzéki pártok a morzsákért küzdöttek, a Fidesz vitte a tortát. A szavazatok 45%-át szerezték meg 2014-ben, ami a parlamenti helyek 67%-át jelentette. A korábbi arányos képviseleti rendszert felváltotta valami, ami közelebb áll az Egyesült Királyságban használt first-past-the-post rendszerhez.

Emellett Fidesz-barát bírákat neveztek ki az Alkotmánybíróságra és a Legfelsőbb Bíróságra.

2014-ben azt mondta, hogy az általa felépített „illiberális állam” „nem utasítja el a liberalizmus olyan alapelveit, mint a szabadság… de nem teszi ezt az ideológiát az államszervezés központi elemévé”.

Orbán még mindig küzd, hogy megtalálja a megfelelő nevet találmányának. Lánczi András filozófus, akit széles körben úgy ítélnek meg, hogy nagy hatást gyakorol a miniszterelnökre, „politikai realizmusnak” nevezi… „Tapasztalaton alapuló eszmék, nem pedig a baloldaliak által annyira kedvelt utópiák és moralizálás”.

Hogyan nyerte meg a világ vezetőit

Orbán a kormánya által megrendelt, nem publikált közvélemény-kutatásokból származó egyszerű üzenetekkel irányít, hogy kiderítse, mi aggasztja a lakosságot. A kormánypárti média, a közösségi média és az országos óriásplakátok aztán visszhangkamraként szolgálnak ezeknek az üzeneteknek.

Úgy tűnik, hogy egyes tengerentúli vezetők csodálják a megközelítését, míg sok MAGA republikánus szereti Orbánt, amiért szembeszáll a „woke” kultúrával.

A szlovák és a grúz miniszterelnök is látszólag határozott csodálója, akárcsak Alice Weidel (Alternatíva Németországért), Geert Wilders (Holland Szabadságpárt) és Herbert Kickl (Osztrák Szabadságpárt).

Lánczi úr szerint Orbán „új önbizalmat” csepegtetett honfitársaiba az évszázados idegen uralom után. „Ez a nemzet erősebb lett, és szeretnénk elhinni, hogy nem vagyunk alábbvalóak más nemzeteknél”.

Ám miközben külföldön épp hírnevének csúcsára ér, itthon a jelek szerint kirántják a szőnyeget a lába alól.

Kezdenek repedések megjelenni?

Magyar Péter szinte folyamatosan járja az országot, és támadja a kormányt a kórházakban uralkodó állapotok, a rossz vasúti hálózat és az Európában a legalacsonyabbak közé tartozó közszolgálati bérek miatt.

Nagy tömegeket vonz, és a kórházakban, iskolákban vagy idősotthonokban tett látogatásait élőben közvetíti a Facebookon, sokszor több tízezres nézettséggel.

„Együtt fogjuk újjáépíteni ezt az országot, tégláról téglára” – ismételgeti Magyar. „Tégláról téglára!” – skandálja a tömeg egyhangúan.

A Fidesz publicistái üres „messiásként” vagy saját soraikból származó árulónak minősítették Magyar Pétert. De Magyar alternatív víziót adott a közönségnek a haza megjavításáról.

Orbán maga is elkezdett hibázni, például a legutóbbi romániai elnökválasztáson George Simion ultranacionalista jelöltet támogatta, annak ellenére, hogy hosszú ideje magyarellenes megjegyzéseket tett. Hasznos szövetségesnek tartotta őt az Európai Parlamentben, ahol osztja Orbán üzenetét, miszerint a „keresztény Európa” veszélyben van. De Simion volt a választás második fordulójának meglepetés vesztese.

Az, hogy Orbán nem állította le a Pride-ot, miután megígérte támogatóinak, hogy erre nem kerül sor, szintén hatalmának némi gyengülésére utal.

De talán a legsúlyosabb, hogy a magyar gazdaság, amely nagymértékben függ a német piactól, különösen a Magyarországon gyártott német autóktól, stagnál. Orbán már nem tud javuló életszínvonalat biztosítani.

Még Lánczi András is, aki szerint Orbán megnyeri a következő választást, azt mondja: „elkerülhetetlenül sok konfliktus van egy ilyen hosszú [hatalomban töltött] idő alatt”, olyan konfliktusok, amelyek „aláássák a bizalmat, aláássák a tiszteletet, aláássanak sok pozitív dolgot, ami ezt a politikai közösséget egyesíti”.

Harc Magyarország lelkéért

A Magyarországot 15 éve irányító Orbán veresége monumentális lenne.

„Orbán képes mozgósítani a törzsszavazóit, ami körülbelül kétmillió ember, de ez nem elég a választások megnyeréséhez” – mondja Kiszelly Zoltán, a Fideszhez közel álló politikai elemző.

A Tisza-partiaknak most is mintegy kétmillió támogatója van. A 2022-es választáson több mint ötmillió magyar szavazott, 69 százalékos részvételi arány mellett – így a 2026 áprilisi választást valószínűleg a jelenleg bizonytalanok fogják eldönteni.

„Olyan politikai kérdéseket keresünk, amelyekkel megnyerhetjük azt az 500 000-1 millió választót, akikre szükségünk van ahhoz, hogy túlsúlyba kerüljünk az ellenzékkel szemben” – magyarázta Kiszelly úr.

2022-ben, az ukrajnai háború közepette Orbán a „béke” jelöltjeként tüntette fel magát, és azt állította, hogy az ellenzék háborúba rántaná Magyarországot. Ez sikeres taktika volt egy olyan országban, amelyet történelme során gyakran leptek el idegen hadseregek. Kiszelly úr szerint 2026-ban Ukrajna ismét segíthet Orbánnak nyerni.

Ám ha addigra véget ér az ukrajnai háború, Orbán, „a politikai realista” úgy mondhatja majd magáénak az érdemeket, mint az a nyugati vezető, aki arra figyelmeztetett, hogy Ukrajna nem tudja legyőzni Oroszország erejét. Vagy, ha a háború folytatódik, a Fidesz fokozhatja kampányát Manfred Weberrel, az Európai Néppárt (EPP) vezetőjével szemben, aki támogatja a további nyugati katonai szállítások folytatását Ukrajna számára.

„Orbán ismét a béke galambjaként mutathatja be magát” – magyarázza Kiszelly úr.

Orbán a Vlagyimir Putyin orosz elnökkel fenntartott jó kapcsolatait úgy is ábrázolja, mint az olcsó orosz gáz és olaj garanciáját a magyar fogyasztók számára – akiket folyamatosan fenyegetnek az Oroszország elleni uniós szankciók. (Bár Orbán az Oroszország elleni 18 uniós szankciócsomag közül eddig egyet sem tudott sikeresen megakadályozni.)

Ellenfelei azonban abban reménykednek, hogy Tisza, és Magyar, meg tudja tartani közvélemény-kutatási előnyét. Puzsér Róbert, az ellenzéki aktivista szerint Tisza „előbb-utóbb” győzni fog.

Úgy jellemzi Magyarországot, hogy válaszúthoz érkezett. „Van egy út, amely a demokratikus átmenethez vezet ebből a félig autoriter, félig alkotmányos rendszerből” – érvel – „és van egy despotikus út, amely diktatúrához vezet”.

Ami Orbánt illeti, márciusban azt mondta, hogy „a nyugati világ lelkéért folyik a harc” – egyesek a jövő áprilisi választást Magyarország lelkéért folytatott harcnak tekintik.

Nick Thorpe

BBC budapesti tudósítója