Annyi mese van a magyar mortalitás körül, a Covid kezelése körül, hogy gondoltam egy kicsit rendet rakok a fejemben. Nem vagyok sem orvos, sem szociológus, gondoltam azzal kezdek, hogy utánanézek valójában mennyien halnak meg az összlakossághoz képest. Talán ez is mutat valamit, és csak utána érdemes mélyebb elemzésekbe belemenni, mondjuk a korfához igazítani vagy korosztályonként megnézni a halálozási arányszámokat.

Letöltöttem a World Bank Death Rate Crude  (Nyers halálozási ráta) országonkénti adatsorait 1960 és 2023 között. Abból kiemeltem néhány országot, amit úgy gondoltam, hogy számomra érdekes lehet és csináltam egy grafikont az adatokból.

Igen érdekes lett, íme:

Az látszik különösebb elemzés nélkül, hogy míg a 60-as évek elején az átlagban voltunk (és Ausztria volt a legrosszabb helyzetben), utána valami elromlott. Körülbelül 3 ezrelékkel mindig az átlag fölött vagyunk.
3 ezrelék 10 millió főre vetítve 30 ezer, 9,5 millióra pedig 28.500 ember. Ennyien halnak meg pluszban az európai átlaghoz képest egy évben. Ez nagyon sok ember és most már hosszú idő óta ugyanez történik.
Azt is mondhatjuk, hogy az utolsó 30 év alatt elvesztettünk ’feleslegesen’ kb. 900 ezer embert, és csökken is a lakosság száma. Addig mondjuk a svédeké, akik 1970-ben még csak 8 millióan voltak, 2000-re 9 millióan lettek, hogy ne a mostani migrációs hullámot keverjem ide.

Nem lehet megkerülni azt a kérdést, hogy mi az oka ennek. Nekem, mint laikusnak csak az jut eszembe, hogy hogyan lehet, hogy a magyar egészségügy, megelőzés és egészségügyi nevelés nem tudott változtatni ezen, míg más országoknak láthatóan sikerült.

Tudom, nem szabad egyedi eseteket emlegetni, de nem állom meg, hogy Megyesi Gusztávot ne említsem meg. Számomra feledhetetlen publicista volt. Őt 2016-ban, 66 éves korában megölte a magyar egészségügy költségtakarékossági okokból. Ahogy ő írta, a műtétje során egy másik kisebb beavatkozást is kellett volna csinálni, de az nem fért bele annak a műtétnek a pénzügyi keretébe.

Remélem, hogy hivatalos helyeken is ismerik ezeket a görbéket és készülnek tervek arra, hogyan közelítsünk az átlaghoz. Nem is kezdek bele a mostani betegelhárító egészségügy anomáliáinak a felsorolásába.

Végül, ha már kezembe van ez adatsor, készítettem egy grafikont a Covid hatásáról. Az nem lepett meg, hogy itt is a legrosszabbak vagyunk, bármennyire is az ellenkezőjét harsogta az állami propaganda. Számomra sokkal érdekesebb, hogy a svédek, akik lazábban és unortodox módon kezelték a járványt, kisebb kilengést produkáltak. Egyáltalán: úgy tűnik, hogy az északi népeket kevésbé viselte meg a Covid. Bár az is igaz, hogy a finnek azóta se igazán tértek magukhoz és egy ezrelékkel magasabb a rátájuk, mint a Covid előtt. Létezne Covid utóhatás?

Csikvári F. András
2025.10.25