Ezt a kifejezést, mely érzéketlen, barbár pusztításra, kíméletlen rombolásra utal mindannyian nem ritkán használjuk.

Elcsodálkoztam, hogy a ‘vandalizmus’ fogalmát németül, angolul, franciául, spanyolul, oroszul, olaszul, románul, hollandul, portugálul, svédül, lengyelül, horvátul, csehül, dánul, lettül, litvánul, magyarul és héberül is, közel száz nyelven ugyanezzel a szóval fejezik ki.

Beszélünk háborús vandalizmusról, művészeti alkotások barbár vandalizmussal történő pusztításáról, vanadalizmusra, pusztításra hajlamos emberek természetéről. A szó eredete nyilvánvaló, a nagy népvándorlás korabeli vandál törzsekre utal.

Kik is voltak a vandálok? A vandál törzsek dél-Skandináviában élő germánok voltak, s innen indultak dél felé és az időszámítás előtti 2-ik évszázadban Sziléziában telepedtek le. A különböző háborúskodások ide-oda lökdösték őket, így érkeztek – jóval a magyarság előtt – Dáciába és Pannoniába is. Innen a benyomuló húnok visszaszorították őket. Átkeltek a Rajnán majd a Pireneus hegységen is és a Pireneusi félszigetre értek. Szó szerint kétszer is végigvándorolták Európát.

406-ban érték el a Római Birodalom határát. Már Tacitus is említette ezeket a germán törzseket, melyek keresztülvándorolták Európát és Gibraltárnál keltek át észak Afrikába 429-ben. Létszámukat akkor mintegy 80 ezer főre becsülték és a mai Tunézia és Algéria területén telepedtek le. Királyságuk mintegy egy évszázadon át élt 429 és 534 között. Uralmuk alá vonták Szardiniát, Korzikát és Sziciliát is. A vandál királyságot végülis Bizánc foglalta el Justician császár, illetve tábornoka, Belisarius vezetésével 534-ben. A vandálok ezt követően eltűntek a történelemből, asszimilálódva beolvadtak a helyi afrikai népességbe.

Ami a vandálok nevét hirhedetté tette, az Róma 455-ben végrehajtott, két héten át tartó kirablása és rombolása volt Gaiseric királyuk vezetésével. Gaiseric ezt a kezére került római hajóhaddal, 800-1000 hajóval hajtotta végre. Partraszállt Italiában és bevonult Rómába. A régi angol nyelvben a Földközi tengert Wendelsea-nek, a Vandálok tengerének nevezték. A vandálok Rómából magukkal vitték a mozgatható értékeket és rabszolgaként hurcoltak el rómaiakat. A 460-as években a rómaiak két hadjáratot is vezettek a vandalok ellen, de ezek sikertelenül végződtek számukra. Ez az esemény szöget vert a Római Birodalom koporsójába és előkészítette a nyugat-Római Birodalom 476-ban bekövetkező összeomlását.

A vandalizmus fogalma az angol nyelvben már az 1660-as években felbukkant, bár igazán ismertté és széles körben elfogadottá a Francia Forradalom idején vált, amikor a francia püspök, Henri Grégoire használta a vandalizmus fogalmát a forradalmi rombolás leírására.

Azt azonban senki sem tudja megmagyarázni, hogy miért éppen a vandálok adtak nevet a vandalizmusnak, az értelmetlen rombolásnak. A népvándorlás azon nagy hullámában számtalan nép és törzs követte, hajtotta egymást, és támadott egymásra. A vizigótok, ostrogótok, akik Nagy Theodorik vezetésével Itáliában rendezték be királyságukat az 5. században; a frankok Clovis király vezetésével, az angolok, szászok és juták, akik az angol királyság alapítóivá váltak, a lombardok, akik 568-ban hódították meg észak Itáliát, a vandálokkal együtt vándorló suebik, akik az Ibériai félszigeten kötöttek ki, és a burgundiaiak akik a mai Svájcban és környékén telepedtek le. Ezeket a népeket a közép-Ázsiából eredő hunok, az iráni alanok, az avarok és bulgárok hajtották.

Nem kevésbé voltak ‘vandálok’ a kalandozó magyarok sem. A honfoglalás után 907 és 970 között a magyarság 47 hadjáratott vezetett, amiből 38 nyugatra, 9 pedig délre irányult. 934-ben például Bázel városát rabolták ki és megölték Eberhard püspököt, súlyos pusztítást okozva a városban. Ezek a rabló hadjáratok a mai Franciaország és Németország, Svájc, Itália, a Balkán-félsziget, sőt a későbbi Spanyolország területéig is eljutottak. Ezek során magyar elődeink mintegy 15 tonna ezüstöt raboltak el.

A kalandozó magyarság, a nagy népvándorlás több tucat népe és a Római Birodalmat ostromló barbár törzsek legalább annyira vandálok voltak, mint a vandálok. A modern korban pedig úgy tűnik senkinek sem jutott eszébe, hogy a fél világot uralma alá hajtott, kíméletlenül hatalmas gyarmat birodalmat építő Angliának, az inkvizíció kegyetlen Spanyolországának, vagy a hitleri tömeggyilkos Németországának a nevét azonosítsa a vandalizmussal. Igaz, van olyan kifejezés, hogy ‘germanizmus’, de az a német nyelv sajátos szerkesztésmódjára emlékeztető szóhasználatra és nyelvtani szerkezetre utal. Van olyan szó, hogy ‘anglicizmus’, de az – hogy az etimológiai szótárból idézzem – ‘az angol nyelvre jellemző szóhasználati, kifejezésbeli sajátosság’.

Maradtak szegény vandálok mint a vandalizmus megtestesítői.

Berend T. Iván
2025.10.25