A placebo-hatás, amelynek során a beteg szubjektív hite befolyásolhatja a kezelés hatékonyságát, egykor kétely övezte és tudománytalan jelenségnek számított, ma azonban már elismert, bár még nem teljesen ismert terápiás eszköz. A Nature Medicine folyóiratban ezen a héten megjelent tanulmányban a kutatók elkezdték feltárni a placebo-hatás belső működését, bebizonyítva, hogy a pozitív várakozások fokozhatják az immunrendszer reakcióját a gyógyszerre.

Nitzan Lubianiker és Tamar Koren, a Tel Aviv Egyetem két idegtudósa meg akarta érteni az agy szerepét az immunrendszer egészségének szabályozásában. Figyelmüket a mezolimbikus hálózatra összpontosították, amely az agy egy olyan régiója, amely a jutalmazással kapcsolatos viselkedéshez kapcsolódik, és amelyről ismert, hogy az egerek immunfunkciójához is kapcsolódik. Ehhez 85 önkéntest toboroztak, akik egy fejlett agytréningben vettek részt, amelynek során mindegyikük bizonyos mértékben befolyásolni tudta az általában tudatos kontrollon kívüli idegi folyamatokat.

A résztvevőknek valós időben mutatták meg agyuk aktivitását, amelyet egyszerű mutatókká alakítottak át, például változó számokká vagy mozgó grafikonokká. A kísérletet végzők magyarázata szerint a cél az volt, hogy olyan mentális stratégiákat fejlesszenek ki, mint például egy kép elképzelése vagy egy utazás felidézése, amelyek tudatosan irányítják az idegi aktivitást az agy különböző területeire. Minden résztvevőt arra ösztönöztek, hogy dolgozzon ki saját, személyre szabott módszert. Az ismételt foglalkozások során a résztvevők próbák és hibák útján megtanulták, mely stratégiák aktiválják az agy mely részeit.

A kutatók három csoportra osztották az önkénteseket. Az egyik csoport az agy jutalmazási rendszerének aktiválására tanult. A második csoport egy független agyi hálózat aktiválására tanult. A harmadik csoport nem kapott semmilyen célt vagy képzést. Minden csoport négy ülésen vett részt, amelyeken a képzésben részt vevők kidolgozták és finomították egyéni stratégiáikat, hogy az aktivitást a kijelölt régióba irányítsák. Az utolsó ülés után azonnal mindenki hepatitis B elleni injekciót kapott, mintegy standardizált kihívást az immunrendszer számára.

Az injekció előtt és után vett vérminták feltűnő összefüggést mutattak az agyi aktivitás és az immunválasz között. A mezolimbikus hálózat több része is aktiválódott a képzés során, még azoknál is, akik nem próbálták ezt elérni. Azonban minden résztvevőnél egy bizonyos régió – a ventrális tegmentális terület – aktivitása pozitív korrelációt mutatott a vakcina által kiváltott antitestek szintjével. Az alternatív magyarázatok kizárására irányuló elemzés után a kutatók azt sugallják, hogy ez az első közvetlen bizonyíték az agy-immun szabályozó rendszer létezésére az emberekben.

Jó közérzet

Hogy megértsék ennek pszichológiai hátterét, Dr. Lubianiker, Dr. Koren és kollégáik összehasonlították és kategorizálták a résztvevők által alkalmazott különböző stratégiákat. Az elemzés megállapította, hogy a ventrális tegmentális területen tapasztalt tartós aktivitás kifejezetten a pozitív várakozásokhoz – a jövővel kapcsolatos reményteljes gondolatokhoz – kapcsolódott, és hogy ez a kapcsolat a tréning során erősödött. Ezzel szemben az általános pozitív érzelmek, mint például az öröm vagy a szerelem, nem mutattak ilyen kapcsolatot.

A csapat kutatása meggyőző bizonyítékot szolgáltat az agy fiziológiai hatására. Reményeik szerint ennek a test-elme kapcsolatnak a mélyebb megértése utat nyithat új, nem invazív, immunrendszer-erősítő eljárásoknak, amelyek alkalmazhatók lehetnek a rák immunterápiájában és a krónikus gyulladások ellen.

Ez a munka a placebo-hatás biológiai mechanizmusának megértéséhez is hozzájárulhat. A pozitív várakozások már régóta összefüggésbe hozhatók a placebo-hatással. Azonban csak most figyelték meg a kutatók, hogy ezek az érzelmek milyen szerepet játszanak az agy jutalmazási központjának aktiválásában, és milyen hatással vannak az immunválaszra. Szélesebb körű kísérletekre van szükség annak megállapításához, hogy ez milyen következményekkel jár a placebo-hatásra nézve. Az agy és a test közötti kapcsolat ilyen egyértelmű példájának bemutatása azonban azt jelenti, hogy egy alul-használt klinikai eszköz egyre szilárdabb tudományos alapokra helyezhető. ■

A new study highlights the brain’s role in immune health  Economist 2026.01.21