Ezen a héten kezdett el foglalkozni az amerikai Legfelsőbb Bíróság a születéskor keletkező állampolgárság ügyével. A napirendre tűzött témát az váltotta ki, hogy Donald Trump 2025 januárjában hivatalba lépése első napján elnöki rendeletet adott ki, mellyel véget akart vetni az Egyesült Államok területén születettek automatikusan elnyert állampolgárságának. Az elnöki rendelet nem lépett életbe, mert a federális bíróságok törvénytelennek tartották, így a téma a Legfelsőbb Bíróságra került.

Az Amerikai Egyesült Államok 1868-ban, az alkotmány 14-ik kiegészítéseként iktatta törvénybe ezt a rendszert. Az évszám árulkodó: az amerikai polgárháború után vagyunk, és ez a törvény a behurcolt fekete rabszolgák egyenlősítését szolgálta. Korábban az úgynevezett “Dred Scott törvény”, melyet az amerikai Legfelsőbb Bíróság 1857 márciusában szavazott meg, törvénybe iktatta, hogy feketék semmilyen körülmények között nem lehetnek amerikai állampolgárok. A alkotmánykiegészítés kimondja, hogy USA állampolgárrá válik mindeki, “aki az Egyesült Államok területén született, s annak joghatósága alá tartozik.” (A szöveg a diplomaták gyermekeit zárja ki.)

Csak az összehasonlítás érdekében kapcsolom ide, hogy Európában az állampolgárság leginkább vérségi alapon (jus sanguinis) öröklődik, vagyis az X állampolgár szülők gyermeke is automatikusan X állampolgárságot nyer. A területi elv ott nem érvényesül. Magyarországon hasonlóan a vérségi elv érvényes. A magyar állampolgárságot az újszülöttek automatikusan öröklik szüleiktől – születési helytől függetlenül.

Az amerikai alkotmány kiegészítési törvényének elfogadási vitáján 1866-ban Edgar Cowan republikánus szenátor kétkedve megkérdezte: “Tehát a bevándorolt kínaiak és cigányok itt született gyermekei is állampolgárok lesznek?” Kétségtelenül, válaszolta a törvényt beterjesztő Lyman Trumbull. Egy másik szenátor, a Unionista Garrett Davis hevesen tiltakozott, mondván, hogy “az amerikai nemzet definíciója szerint a fehér emberek politikai organizációja. Ha egy néger, vagy kínai be akar tolakodni, kiebrudalásához elég, hogy néger vagy kínai”. A polgárháborúban győztes Unionista Észak – melynek hadseregében 200 ezer fekete is harcolt – ezt a szemléletet és rendszert felszámolta, ami a feketék és más etnikumok egyenjogúsításának döntő lépése volt.

Az Egyesült Államok bevándorló országként született és máig is bevándorló ország maradt. Azonban hosszú ideig az egyes államok szabályozták vagy nem szabályozták a bevándorlást, ami csak 1882-ben vált federális üggyé. 1970-ben a bevándorlók csak a lakosság 5 százalékát tették ki, napjainkban viszont már 15-16 százalékát.. A számok persze nem pontosak. A legutóbbi években az illegális bevándorlóktól született gyerekek száma évente 250-320 ezer volt, 7-9 százaléka az összes születéseknek – nem kevés. Közülük 20-30 ezer bébinek a szülei vissza is mennek a szülés után, csak az állampolgárságért utaznak ide. “Szülési turizmusnak” hívják a jelenséget és csak nagyon tehetős szülők tudják – a magas egészségügyi költségek miatt – megfizetni.

Az amerikai elnök többször kijelentette, hogy az USA területén születettek automatikus amerikai állampolgársága egyedi. “A mi országunk az egyetlen a világon, melynek ilyen törvénye van” – mondta többször is. Nem meglepő, hogy az Egyesült Államok elnökének fogalma sincs a tényekről, elvégre Donald Trumpról van szó. Nem kevesebb, mint 33 országban érvényes ugyanis ez a szabály, sőt, még bizonyos megszorításokkal további 32 országban is ez a helyzet. Azok az országok, melyekben ez a törvény érvényes, zömükben Észak- és Dél-Amerikában találhatók. A világ számos országában – közöttük Kanadában és Mexikóban, Tanzániában, Argentínában és Braziliában – az alkotmány kimondja, hogy aki ott születik, az automatikusan állampolgára annak az országnak (jus soli, jog a földhöz).

Vajon sikerülhet-e Trumpnak bejelentett tervének megvalósítása? Keményen dolgozik rajta. Április elsején, amikor a Legfelsőbb Bíróság az ügyet kezdte tárgyalni – ezt még soha amerikai elnök nem tette – megjelent a testület ülésén, mintegy presszionálva őket álláspontja elfogadására. A bírók erősen szkeptikusan beszéltek. Nekik nem azt azt kell eldönteniük, hogy melyik szisztéma jó, hanem hogy melyik álláspont felel meg az alkotmánynak. Az eljárás egyáltalán nem egyszerű, nem elég egy elnöki rendelet. Az alkotmány módosításához, amire ehhez szükség van, a Kongresszus mindkét házában két-harmados többséggel megszavazott döntés kell, amit ezt követően még az USA ötven tagállama három-negyedének is el kell fogadnia. Ez teljesen kizárt a mai erőviszonyokat figyelembe véve, amikor a Republikánus Párt csak vékonyka, a Kongesszusban 220-215-ös, a Szenátusban 53-47-es többséggel rendelkezik. Az USA 50 tagállama közül pedig 31 republikánus és 19 demokrata többségű, vagyis még két-harmados republikánus fölény sincs.

Az USA Legfelsőbb Bírósága feltehetően legkésőbb nyárig fejezi be a vizsgálatot Trump elnöki rendeletének alkotmányosságáról. Ha Trump meg akarja valósítani bejelentett törekvését, ahhoz az alkotmányt kell felrúgnia. Ez a világon sokszor előfordult már, de az Egyesült Államokban még nem. Rövidesen meglátjuk majd, hogy az ország Trump elnöksége idején vajon hatalmas lépést tesz-e- az autokrácia felé vezető úton.

Berend T. Iván
2026.04.04