Menü Bezárás

(Minden cikkíró önálló, saját véleményt fogalmaz meg. – A Szerkesztőség.)

A negatív jövedelemadó

Egyszerűbb, mint a segélyezés és olcsóbb, mint a Feltétel Nélküli Alapjövedelem, ami mindenkinek, jövedelmétől függetlenül is járna.

A negatív jövedelemadó elvileg és nagyon egyszerűen annyit jelent, hogy ha egy bizonyos jövedelem alatt keresel, akkor az állam neked fizet adót. Például, ha Magyarországon a kívánatos havi jövedelem 350e Ft és csak 250e Ft-ot keresel, akkor a különbözetet egy részét adókulccsal megtéríti neked az állam. Legyen ez az adókulcs mondjuk 30%, akkor mivel 100e Ft volt a lemaradásod, kapsz az adóhivataltól 30e Ft-ot.
Ez a fenti példa csak azt kívánja demonstrálni, hogy milyen egyszerű elvről van szó. Ne félj, a matematikusok tudnak olyan görbéket produkálni, amelyek bizonyos bonyolultabb eseteket is kezelnének. A valóságban a támogatási görbe lehet törésvonalas, lépcsős vagy simított, attól függően, milyen társadalompolitikai célt követnek vele.
Alapvetően miről van szó? A kis jövedelműek társadalmi szintű megsegítéséről. Ebbe belefér – elvileg – az is, ha valakinek egyáltalán nincs jövedelme, akkor is kap ebből a rendszerből pénzt, a fenti kulcsokkal számolva 350e x 30% = 105e Ft-ot. Természetesen meg lehet úgy is hozni a szabályokat, hogy aki nem keres saját jogán mondjuk 50e Ft-ot, akkor nem vehet részt ebben a rendszerben. Eleve ebben a támogatásban csak az vehet részt, aki bejelentett munkát végzett, ő is és a munkáltatója is befizette az adóit. Maga az így kapott támogatás nem adóköteles.

Mik az előnyei egy ilyen rendszernek?
– egyszerű és áttekinthető
– automatikus
– nem kell hozzá nagy apparátus, mint a segélyeknél
– az alsó, de dolgozó rétegeket támogatja
– munkára ösztönöz, ebben a rendszerben mindig jobban jársz, ha dolgozol
– egy kereseti szint felett nem támogat (jelen példánkban 350e Ft fölött), ezért sokkal, de sokkal olcsóbb, mint a Feltétel Nélküli Jövedelem.
– szabad emberekre van szabva, akik nem igénylik, hogy az állam pátyolgassa, terelgesse őket. (És főleg nem a helyi kiskirályoktól függ.)

Ennek ellenére Európában tiszta formában nincs ilyen rendszer. (Van kicsit hasonló, de sokkal bonyolultabb rendszer Angliában és Franciaországban).
Hogy miért? A válasz mögött több közgazdasági és intézményi ok áll:
– Az európai segélyezés más gondolatok útján már jóval előbb elindult, ezeknek a rendszereknek a visszaépítése kvázi lehetetlen
– méltányolandó ok az is, hogy a szociális rendszerekben nagyon sokan dolgoznak, ez az átállás sok bürokrata munkahely elvesztésével járna.

És most jön a meglepetés! Az USA-ban, amelyet mindenki úgy ismer, mint a szabadpiaci kapitalizmus hívét, két ilyen rendszer is van.
EITC (Earned Income Tax Credit) – ez gyakorlatilag a fent leírt rendszert jelenti. (Az ’earned’ – megkeresett szó jelentése itt éppen az, hogy akinek nincs jövedelme, annak nem jár ez a támogatás. A cikk végén találsz egy valós, éves EITC grafikont. Láthatod, hogy ez is kevert rendszer, mert figyelembe veszi a családi állapotot és gyerekek számát is.)
– CTC
(Child Tax Credit) figyelembe veszi a gyerekeket. (Bár a CTC elviekben és főleg újabban inkább családi adókedvezmény)

Az, hogy az USA-ban miért alakult így, annak is történelmi okai vannak. Megdöbbentő módon először a republikánus Nixon elnök javasolta, de akkor még elbukott a javaslat. Jellemző, hogy az egyik fél azért nem szavazta meg, mert túl keveset ad, a másik meg azért, mert túl drága az államnak.
Végül is így alakult a történet:
Richard Nixon: Javasolta a Family Assistance Plan (FAP)-et. (A Képviselőház elfogadta, de a Szenátus elutasította)

Gerald Ford 1975: Ő írta alá az EITC bevezetését. (Kezdetben kicsi, ideiglenes programnak szánták)

Ronald Reagan: Jelentősen kibővítette az EITC-t. (Híres mondása: „a legjobb szegénységellenes program a munka”)

Bill Clinton: Nagyon jelentősen kibővítette az EITC-t, 1997-ben bevezeti a CTC-t.

Joe Biden 2021: a Covid alatt a CTC-t szinte feltétel nélküli támogatássá teszi, majd később egy kicsit visszavágja. Jelenleg ez a rendszer érvényes.

Az adó rendszer és a támogatási rendszerek mindig nagyon bonyolultak, mert velük nagyobb összetett feladatokat akarnak megoldani és hát az élet maga is rengeteg féle esetet és problémát produkál. A fentiekben én az érthetőség kedvéért leegyszerűsítettem a kérdéskört. Azt mindenképpen el kell mondanom, hogy számomra vonzónak tűnik ez a rendszer. Nem véletlen, hogy egy másik Friedman, Milton Friedman Nobel-díjas közgazdász is melegen támogatta.

Csikvári F(riedman) András
2026.04.05

NAPI ÉRTESÍTÉS AZ ÚJ CIKKEKRŐL

Van véleményed a témában?
Írd meg nekünk!

Vagy a cikk után, megjegyzésben
vagy itt:
velemeny@velemeny.online
vagy itt:
facebook.com/velemenyonline

Írj megjegyzést, véleményt.

Az e-mail címet nem tesszük közzé. A kötelező mezőket * karakterrel jelöltük

0
Would love your thoughts, please comment.x