Előzmények

Jó lenne a társadalmi jelenségeket valamilyen objektív szempontrendszer szerint értelmezni. Nem csak az alapján, hogy „szerintem xy-nak igaza van”. Jó lenne az empirikus társadalom-tudományi igazságokat ok-okozati relációban, szükségszerű összefüggéseiben látni.

Létezik ilyen objektív szempontrendszer? Szerintem van ilyen, és ez az általános evolúciós törvények (evomatikai) rendszere. Az evolúciós elveket is figyelembe vevő társadalmi berendezkedés neve: Adaptív társadalom.

Az evolúciós elvek a kiinduló tanulmány fejezetei szerint, a témák felmerülési sorrendjében kerülnek ismertetésre.

A jobboldal hatalomra kerül

Földes: … A „baloldali” rendszerkorrekció elmaradását kihasználta a populista-konzervatív jobboldal, amelynek sikerült a nemzeti kapitalizmus programja mellé állítania a magyar társadalom azon részeit, amelyeknek nem volt módjuk bekapcsolódni és integrálódni a globalizáció áramába. …

Mit jelent a fenti mondat evolúciós szempontból?

A rendszerben a baloldali (akkor negatívnak minősített) erő (az addigi tézis) megszűnt éppen, ezért csak az új pozitív erő (antitézis) volt jelen. A középen álló semleges csoportra hatott a pozitív jobboldali csoport megosztó ereje, növekedett a kapitalizmust kívánók száma. A semlegestől távoli, erős „kapitalista irányultságú erő” jelenléte stabilizáló, biztonságot növelő (antitézis) állapotot jelentett. A társadalom tehát úgy érezte, hogy biztonság felé halad Magyarország, és a helyzet konszolidálódni fog.

Az evolúciós evomatikai modellben az erők folyamatként jelennek meg, melyben erőforrások cserélnek gazdát a forrás- és célobjektumok között. A társadalmat elkezdte nagyon erősen összekötni a fogyasztás folyamata, melyben áru és pénz cserél gazdát a résztvevők között.

Földes: A 2010-es évek közepére megszilárdult az új uralkodóosztály és -elit, illetve a legbizonytalanabb helyzetű társadalmi csoportok szövetsége. Önmegnyugtatás ezt csak manipulációval, megtévesztéssel, nacionalizmussal, megfélemlítéssel magyarázni. Az elmúlt másfél évtizedben összességében nőttek a reálbérek, emelkedett a minimálbér reálértéke, csökkent a létminimum alatt élők száma.

A valóságban ez a folyamat rövid távú érdekeket elégített csak ki, és nem intenzív (minőségi), hanem csak extenzív (mennyiségi) fejlődést jelentett a rendszerváltás pillanatához képest.

Például: ha egy rendszerben az erőforrások mennyiségét arányosan és mindenhol megnöveljük 20%-kal, akkor a legszegényebb entitás erőforrása is növekszik 20%-kal, tehát az entitás gazdagodást, pozitív elmozdulást érez (lásd pl. az Orbán kormány nyugdíj- és egyéb, szociális juttatási politikája). Ez az eljárás nem javítja meg a belső struktúrát, a sokak által igazságtalannak tartott elosztási rendszert, sőt, még ront is rajta, mert a jövedelmi differenciák nőnek. Rövid távú pozitív hatása viszont elég a tömegek félrevezetésére és a rendszerhez láncolására. Ez az egyik oka annak, hogy a kapitalista rendszer fogyasztás-ösztönző rendszer. Hatékonyság növekedés társadalmi szinten nincs, de a termelők szintjén van (a tömegtermelés fajlagosan olcsóbb egy darabig), tehát ők is és a fogyasztók is (olcsóbb termékek) rövid távon jól járnak – de összességében nem, mert kiadásuk növekszik.

Minőségi fejlődés, igazi evolúció akkor következik be, ha innováció által növekszik a hatékonyság, mert ekkor azonos termelési volumen esetén is csökken a felhasznált erőforrások mennyisége.

És most jön a magyar rendszerváltás (szerintem legnagyobb) csapdája, vagy ha úgy tetszik tragédiája: a nyugat csak a termékeket exportálta, és nem a know-howt, nem a technológiát. Fejleszteni, gyártani, eladni, terjeszteni, népszerűsíteni, ösztönözni nem tudtunk jobban, mint azelőtt, csak többet tudtunk nyugatról vásárolni. Ha valamit mi mégis jobban tudtunk, akkor a tudást a nyugatiak magukhoz vették (gyárak kitelepítése, agyelszívás), vagy egyszerűen megvették majd bezárták a hazai gyárat vagy mezőgazdasági üzemet, mert ez konkurenciát jelentett az ő saját nyugati termékeiknek.

Összefoglalás

Végeredményben a nyugati fejlett tudás a rendszerváltást követően nem került be a magyar társadalmi és kulturális minták közé, és polgárosodás híján maradt a feudális szerkezet a társadalom minden területén. A jobboldal átvette a hatalmat a szükséges fékek és visszacsatolások bevezetése nélkül. Nekik ez nem volt érdekük, baloldal meg nem létezett, amelyik ezt keresztül tudta volna verni a jobboldali kormányokon.

Sas Tibor
2024.07.15.

Következik: Adaptív társadalom 4.rész – A nemzeti identitás és kisajátítása