Előzmények

Jó lenne a társadalmi jelenségeket valamilyen objektív szempontrendszer szerint értelmezni. Nem csak az alapján, hogy „szerintem xy-nak igaza van”. Jó lenne az empirikus társadalom-tudományi igazságokat ok-okozati relációban, szükségszerű összefüggéseiben látni. Ezzel foglalkozik az evomatika, mely az evolúció általános törvényszerűségeit kutatja. Az evolúciós elveket is figyelembe vevő társadalmi berendezkedés neve az „Adaptív társadalom”.

Mit és hogyan?

Földes: “Felismert összefüggés: nincs baloldali társadalompolitika baloldali gazdaságpolitika nélkül. (Ezt a tételt a bizonyította a harmadik út fent bemutatott kudarca.) Ebből következőleg elkerülhetetlen a harc a neoliberális közgazdaságtannal, gazdaságpolitikával és ideológiával. Ez nem jelenti azt, hogy szem elől téveszthetők a gazdasági egyensúly követelményei, ezzel szemben jelenti annak az ismételten jelentkező tendenciának az elvetését, miszerint az egyensúlyt mindig a közkiadások lefaragásával, az állam kötelezettségeinek csökkentésévek kell visszaállítani. Jelenti azt is, hogy nem univerzális módszere a feszültségek enyhítésének, ha a kormányzat minden áron erőlteti a gazdasági növekedést, részben környezeti okok miatt sem. Bár ez a problematika nem (ez sem) oldható meg egy ország keretén belül. Szükséges lenne hangsúlyozni, hogy ez a politika nem a verseny és nem a piacok, hanem a monopóliumok ellen irányul.

Ezekben az ügyekben az európai baloldal nem megosztott. Van azonban egy olyan kérdéskör, amely idetartozik, de megoldása bonyolult, mert súlyos politikai dilemmák elé állítja az európai baloldalt. Ez a hatalmas vagyoni és jövedelmi különbségek ügye. Nem az a kérdés, hogy ezeket csökkenteni kell-e, mert ezzel mindenki egyetért. A gond egyrészt az, hogy a progresszív adózás és a vagyonadó a tőke elvándorlásához vezethet. Az adóemeléseket a középosztály is elutasítja vagy gyanakodva fogadja. Az elmúlt évtizedekben a baloldali elleni legfőbb fegyver az volt: ha hatalomra kerül, akkor nőni fognak az adóterhek. Nehéz, ha nem lehetetlen adóreformot hirdetve választásokat nyerni.”

Az Adaptív Társadalmi Modell (ATM) társadalmi evolúciós alapelveiből következnek a gazdasági elvek. Az ATM általános elvei a következők:

• hosszú távú tervezés,
• a kiegyensúlyozott fejlődés,
• biztonságra törekvés,
• a társadalmi veszteség minimalizálása,
• devolúciós szemlélet

Reagálva Földes véleményére:

A baloldalnak véleményünk szerint nem „valami ellenében” kell megfogalmaznia a céljait, és nem szubjektumokkal vitatkozva, hanem tudományos elvek alapján, törvényekre hivatkozva. Az ATM evomatikai alapokon áll, és ezeket a lehetőségeket biztosítja.

A gazdasági növekedéssel szemben a hatékonyság növelése az elsődleges cél. Ekkor ugyanazt a teljesítményt kevesebb erőforrás felhasználásával lehet elérni (intenzív vagy minőségi gazdasági fejlődés) szemben az extenzív vagy mennyiségi fejlődéssel, amikor a több eredmény eléréséhez több input erőforrás szükséges.

Az állami szerepvállalásról: a biztonságot növeli, ha az alap-szolgáltatásokat az állam biztosítja. A nagyobb adóterhet a polgár elviseli, ha valóban a saját és családja létbiztonsága az állami, az adóból finanszírozott szolgálatásokkal elérhető (energia, egészségügy, oktatás, közlekedés, közbiztonság). A skandináv országokban az adóteher eléri a bruttó személyi jövedelem 50%-át, de a polgárok elégedettek, és itt a legmagasabb a boldogság-index is.

A lokális termelési körfolyamatokat preferálja az Adaptív Társadalmi Modell. Ekkor ugyanis

• minimális szállítási veszteség,
• a gyártó közvetlenül érzi a termelés esetleges káros (környezeti) körülményeit
• munkahelyeket teremt
• serkenti a melléktermékek felhasználását, ezáltal növeli a hatékonyságot,
• gátolja a regionális vagy globális monopóliumok kialakulását,
• gátolja a káros nagy méretű gazdasági és társadalmi különbségek létrejöttét.

Az ATM kiegyensúlyozott gazdaságot jelent, ahol az agilis termelés-centrikus tendenciákat a baloldali moderátor folyamatok fékezik az optimális szintűre.

A hosszú távú társadalmi és gazdasági érdeket nem szolgálja a jelenlegi rövid, 4-5 éves ciklus idejű parlamenti választási gyakorlat. Globálisan tervezett, vagy a globális szempontokat is figyelembe vevő, lassabb, de tervezett fejlesztésre és fejlődésre van szükség. Biztosítani kell a menedzsment hosszú távú érdekeltségét, de biztosítani kell a megfelelő kontrollt és visszahívhatóságot is.

Összefoglalás

A társadalmat, mint felépítményt a gazdasága, mint az alapja határozza meg. A jelenlegi jobboldali kapitalista gazdaság önmagában nem biztosítja a polgárok kiegyenlíttet jólétét, ezért a baloldalnak megfelelő gazdasági célokkal és tervekkel kell rendelkeznie. A kizárólag (önző) politikai alapon meghozott gazdasági döntések válságokat okoznak, az evolúció fejlődési törvényeit nem szabad figyelmen kívül hagyni. Ehhez az Adaptív Társadalmi Modell megfelelő mintát tud szolgáltatni.

Sas Tibor
2024.09.11.

Következik: Adaptív társadalom 36.rész – A magyar baloldal gyengesége