Előzmények

Jó lenne a társadalmi jelenségeket valamilyen objektív szempontrendszer szerint értelmezni. Nem csak az alapján, hogy „szerintem xy-nak igaza van”. Jó lenne az empirikus társadalom-tudományi igazságokat ok-okozati relációban, szükségszerű összefüggéseiben látni. Ezzel foglalkozik az evomatika, mely az evolúció általános törvényszerűségeit kutatja. Az evolúciós elveket is figyelembe vevő társadalmi berendezkedés neve az „Adaptív társadalom”.

Mi lenne elvileg a baloldal szerepe?

Földes: „… a baloldaliság lényegéhez tartozik a közügyek, a politika társadalmasítása, a „nem csak értük, hanem velük” elvének érvényesítése. Egy közösség nem attól politikai, hogy mindent átpolitizál, hanem attól, hogy személyessé teszi a társadalom ügyeit és módot ad az egyénnek, hogy részt vegyen a fennálló viszonyok megváltoztatásában, vagy ha úgy tetszik, megóvásában. Természetesen nem elvárás, hogy mindenki politizáljon. Nem lenne szerencsés a társadalmi lét minden szféráját átpolitizálni.

Az igazi politikai közösség érdek- és értékközösség. Ebből fakad ereje és dinamikája, amely a tagjai közötti szolidaritásból ered. Ha erről az erőről lemond a baloldal, akkor meggyengíti és becsapja önmagát. Ezt tette kénytelen-kelletlen az MSZP a 2000 utáni két évtizedben. Szolgáljon tanulságul, hogy tagságának stagnálása, majd csökkenése, az aktív közösségeinek felmorzsolódása előre jelezte, mi fog történni. Ezt a gyengeséget nem lehet személyekkel leplezni, közösségek hiányát vélt vagy valóságos karizmával rendelkező politikusokkal pótolni. Élre kerülve ők is a közösségektől nyerik az erejüket, amelyek építése a vezetők elsőrendű feladata és érdeke. Karizmát a vezető az emberek megnyeréséből és az ellenfelekkel folytatott viták során szerzett tekintélyből szerez.

Előbbre jutunk, ha nem a vezetők, hanem a pártok hitelességével foglalkozunk. Ezek hitelessége szavaik és tetteik összhangjától és a saját magukkal kapcsolatos magatartásuktól függ, attól, hogy képesek-e tanulni kudarcaikból. Ez nem mondható el a mai magyar baloldali pártokról. Hitelességi problémáikat nemcsak az önkritika hiánya okozza, hanem gyengeségük is, amennyiben a potenciális választóik azért sem hitelezik meg bizalmukkal a baloldali pártokat, mert esélytelennek tartják őket a győzelemre. Ebből az „ördögi körből” csak önvizsgálattal, a személyi és szervezeti következtetések levonásával, a közösségszervezéssel, az ellenkultúra vonzóvá tételével, az értelmiség bevonásával lehet kitörni. Előfordulhat, hogy erre a pártok nem képesek, nemcsak önmaguk, hanem a baloldali értelmiség ellenérzései miatt sem.

Nem szerencsés viszont, ha a jogos tartózkodás a mai pártoktól a politizálás alóli önfelmentéshez vezet. Az elmúlt évtizedek egyik legfontosabb tanulsága, hogy mit eredményez, ha az értelmiség széles köre ódzkodik a politikai szerepvállalástól. Ez nem feltétlenül jár együtt párttagsággal vagy új pártszervezésével, de megköveteli a nyílt állásfoglalást, az értékközvetítést, a részvételt az ellenkultúra és a civil világ közösségeiben. Az értelmiség feladata, hogy segítse az embereket a döntéseik meghozatalában, a közügyekben való tájékozódásban, az ehhez szükséges kompetencia megszerzésében. Ezen az úton haladva közeledhet egymáshoz a politikai és szellemi baloldal, hogy ne egymás mellett, hanem ha vitázva is, de együttműködjenek.”

A baloldal szerepe evolúciós szempontból

Evolúciós szempontból (és az Adaptív Társadalmi Modell evolúciós alapokon áll) a következő tények határozzák a baloldal viselkedését:

• A fejlődést, növekedést okozó agilis, jobboldali pozitív visszacsatolt folyamatokat baloldali folyamatokkal moderálni kell, különben a növekedési kényszer és a nagy erőforrás béli és társadalmi differenciák belülről elpusztítják a rendszert.
• Mind a hatalomra törekvés másokkal szemben, mind a demokratikus bánásmód igénye magunkkal szemben genetikusan kódolva van az emberekben.
• Hasonló módon, genetikusan kódolt igény a valahová tartozás.
• Az érdek rövid távú motiváció. Az érték hosszú távú motiváció, de nem más, mint hosszú távú érdek. A hosszú és rövid távú érdekek ritkán esnek egybe.
• A lét határozza meg a tudatot – azaz, az emberek céljai, érdekei és viselkedése a társadalmi és anyagi helyzetüktől függ.
• A viselkedés módja a meglévő társadalmi, kulturális mintáktól függ, mely az emberek agyában lévő mentális modellt befolyásolják.
• Az evolúciót a hatékonyság növelésének „szándéka” vezérli.

A baloldali elméleti értelmiségnek tehát a baloldali minták megteremtése és elterjesztése, oktatása a feladata. Hogy ez valóban működő, a folyamatokat befolyásoló, azaz tudati tényező legyen (ha ma nem az), ahhoz az emberek létének meg kell változnia. Ez lehet egy külső esemény (pl. gazdasági, társadalmi vagy természeti katasztrófa), de a baloldali gyakorlati, aktivista politika is képes ekkor színre lépni és változást elérni, ha van kellő erőforrása ehhez.

A proletariátus történelméből ismert pártgyűlések ma már anakronisztikusak, erőforráspazarlóak, helyükbe online közösségek aktivitása lépett.

A baloldal szerepe a mai Magyarországon

Ma Magyarországon nincs valódi demokrácia, nincs parlamenti demokrácia és politizálás. A megfélemlített és megzsarolt egyszerű emberek ódzkodnak minden fajta politizálástól, különösen a baloldalitól. Egy maffia kormányoz és uralja, rabolja ki az országot rendeleti kormányzással. Politizálni nem lehet, nincs kivel, és sokszor veszélyes. Sokszor egy ellenzéki tartalmú Facebook bejegyzésért már kirúgják az embereket a munkahelyükről. Egyetlen értelmes feladat lehetséges: ellenállás, és a maffia elzavarása.

Összefoglalás

A közügyek társadalmasítása, a baloldali eszmék és gyakorlat elterjesztése fontos lenne, de Magyarországon ez a maffiaállam megfélemlítő uralkodása miatt komoly bátorságot és önfeláldozást igényel.

Sas Tibor
2024.09.26.

Következik: Adaptív társadalom 41.rész – Egyenlőtlenségek