Mennyire irányítják a döntéseinket a biológiai tényezők, és mennyire a társadalmi struktúrák?

A Homo sapiens megjelenése óta a földi evolúció egy irányított evolúció, ezt nevezhetjük akár tervezett evolúciónak is. Az emberiség mentális, absztrakt világa együtt fejlődik a környezettel. Ez egy igazi koevolúciós rendszer, nem egymás melletti, hanem együttes fejlődésről van szó.

Az új mintákat meg kell tervezni, létre kell hozni, el kell terjeszteni, ellenőrizni kell a napi gyakorlatban, és megfelelően módosítani kell az életképes mentális mintahalmaz létrehozása érdekében.

A kulturális minták ( a társadalom „génjei”) legfontosabb származási forrásai a következők:

• genetikus öröklődés
• epigenetikus öröklődés
• családi minták
• tanult minták
• baráti kör mintái
• olvasott minták
• tapasztalati minták
• társadalmi írott törvények
• társadalmi íratlan törvények
• saját létrehozott minták

A fenti minták felülvizsgálata, lecserélése, újak létrehozása tervezett módon elősegíthető, de csak hosszú időtávban lehetséges. Itt most csak vázlatosan ismertetjük a fenti mintázatok legfontosabb jellemzőit.

Genetikus öröklődés

A mentális mintákban az ösztöneink genetikai  öröklődés eredményei. Ennek diverzitása növekszik szabad párválasztás, és csökken zárt, klán-szerű kapcsolatrendszer esetén.

Epigenetikus öröklődés

Tudományosan bizonyított tény, hogy a szülők (felmenők) életében bekövetkezett stresszek hatása az utódok mentális reflexeiben megtalálható.

Családi minták

A családi viselkedési mintái, szokások, morál nagyon domináns helyet foglalnak el egy ember mentális modelljében. Nagyban függ attól, hogy milyen a család szociális- és osztályhelyzete.

Tanult minták

Ezalatt a címszó alatt az iskolai oktatás által megszerzett mintákat értjük. Az oktatási reformokkal a jövendő társadalom viselkedése erősen befolyásolható.

Baráti kör mintái

Az ifjúkori barátságok, baráti körök az ember életét nagyon sokáig, általában a legvégéig elkísérik. A társadalmi politikai és szociális viselkedés kialakulásának fontos helyszíne.

Olvasott minták

Ezalatt a pont alatt az országos (és néha nemzetközi) médiában sűrűn reklámozott viselkedési mintázatokat értjük. A politika napjainkban ezen keresztül döntő befolyást képes szerezni tömegek gondolkodása és viselkedése felett.

Tapasztalati minták

Ezalatt a lakókörnyezeti és munkahelyi mintákat értjük. Felnőtt korban ezek nagyon erősen hatnak, hiszen az ember hisz a saját tapasztalatainak.

Társadalmi írott törvények

Egy ország polgáraként ezek a törvények nem kerülhetők meg, alapjában szabják meg egy állampolgár politikai, szociális és általános társadalmi viselkedését. Ide sorolhatók a vallási törvények is.

Társadalmi íratlan törvények

Itt legfőképpen a társadalmi morálnak van a legnagyobb viselkedést befolyásoló szerepe. Alapvetően határozza meg az emberek társas viselkedését.

Saját létrehozott minták

Olyan saját viselkedési mód, gondolatok és eszmék, melyek fokozatosan beépülnek más mentális és kulturális, a fent felsorolt mintázatok egyikébe-másikába, sok esetben (celebek, politikusok, művészek, tudósok) az összesbe.

A fenti minták mindegyike részt vesz a viselkedés kialakításában. Mindegyik minta tervezéssel módosítható, befolyásolható. Ez egy jelentős eszköztár az államvezetés, a politika kezében. Ne feledjük el viszont azt, hogy a lét határozza meg a tudatot. A szereplők anyagi életkörülményeitől, létbiztonságától függ, hogy mely kulturális mintákat milyen súllyal használja, melyeket preferálja, és mely minták alapján dönt bizonyos élethelyzetekben vagy pillanatnyi szituációkban. Az emberek jelenleg rövid távú érdekeik alapján cselekszenek, a problémák viszont általában hosszú távú érdekek figyelembe vételével oldhatók csak meg. Ki kell találni azokat a technikai módszereket, melyben rövid távú érdekeltségek miatt viselkednek az emberek úgy, hogy figyelembe veszik a hosszú távú érdekeiket – amiket értékeknek hívunk.

Miért hajlamosak az emberek csoportokban másként viselkedni, mint egyénileg?

Minden entitás, amit és akit az evolúció létrehozott, azért létezik, mert alkalmazkodni tudott a környezetéhez. Az alkalmazkodás eredménye, hogy különböző környezetben másképpen viselkedünk. Ez tehát természetes evolúciós jelenség. A különböző környezetek és szituációk az agyunkban lévő mentális modellünkben léteznek, mely modellt az előző fejezetben felsorolt kulturális minták hozták létre.

Az Univerzumban szituációtól vagy környezettől független viselkedés nem létezik. Még a fotonok viselkedése is függ a megfigyelőtől vagy a környezet állapotától. Egy vasdarab viselkedése is függ attól, hogy milyen elektromos, mágnese térben és milyen hőmérsékletű  tárgyak közelében vizsgáljuk őket.

Az evomatika szituáció-elemzés diagramját megnézve láthatjuk, hogy milyen környezeti körülményektől függ egy személy viselkedése. Egy személy egy szereplő, aki sok féle „színdarabban” (család, munkahely, baráti kör, párt, szakszervezet, közlekedés, sportkör stb.), sok féle szereplőként vesz részt. Ezek együttese határozza meg az embert.

Sas Tibor
2024.12.14.